Az első ipari forradalom derekán, az 1810-es években nem ritkán előfordult, hogy az állásukat féltő munkások megrongálták és tönkretették a szövőgépeket és kötőgépeket.
Gondoljunk csak bele, hogy azóta mennyi változás következett be az életünkben, megváltozott az ember és munka viszonya, már teljesen természetes, hogy az automatizáció egyre több munkaterületet érint. Mégis mindezek ellenére a munkaerőhiány van és egyelőre nem látszik, hogy ezek a technológiai változások valóban elvennék az emberek munkáját. A mesterséges intelligencia eljövetelével mégis egyre nagyobb a pánik, hogy most már tényleg ideje aggódni.
A nagy kérdés: Elveszi-e az AI a munkámat?
Hogy már az elején lelőjem a poént: nehéz ezt megmondani. Ezzel le is zárhatnám a témát, de aki szeretne tovább olvasni, azoknak felvázolok néhány lehetséges forgatókönyvet, és megvizsgálom a társadalom és technológia kapcsolatával kapcsolatos főbb kérdéseket.
Az elmúlt években látványos fejlődésen mentek keresztül a generatív AI modellek, amelyek képesek bámulatos szintű intelligenciát mutatni. Sokan teszik fel a kérdést, hogy vajon mire számítsak az elkövetkezendő években, váltsak már most, alkalmazkodjak vagy nincs mit tenni.
Egy friss jelentés szerint a mesterséges intelligencia akár 300 millió teljes munkaidős állást is kiválthat világszerte, különösen az Egyesült Államokban és Európában, ahol a munkák negyedét automatizálhatja. Bár ez elsőre ijesztően hangzik, az AI nemcsak megszüntethet munkaköröket, hanem új lehetőségeket is teremthet, hiszen várhatóan jelentős termelékenységi növekedést hoz majd.
Az MIT és a Boston University előrejelzése szerint például 2025-re akár kétmillió gyári munkás veszítheti el állását az automatizálás miatt. A McKinsey Global Institute egy másik jelentése szerint 2030-ra a globális munkaerő legalább 14%-ának új karrier után kell néznie, köszönhetően a digitális technológiák, robotika és az AI folyamatos fejlődésének.
Az MIT számítógéptudományi és mesterséges intelligencia laboratóriumának kutatói készítettek egy tanulmányt, amely azt vizsgálja, hogy gazdaságilag mennyire kifizetődő automatizálni a különböző munkaköröket:
Gépi látással már egy jelentős piaci változás prognosztizálható
Habár a kutatás kizárólag csak a gépi látásra fókuszált, a kutatók szerint az AI képes automatizálni azokat a folyamatokat, amelyek az amerikai gazdaságban a munkabérek 1,6%-át teszik ki. Fontos megemlíteni viszont, hogy a jelenlegi költségek mellett mindennek csak 0,4%-át lenne olcsóbb automatizálni, mint emberi munkásokkal elvégeztetni. Az AI okozta munkahelyvesztés fokozatos lesz, így van idő kormányzati intézkedésekkel és átképzéssel mérsékelni a hatásait. Az MIT által készített tanulmány alapján gazdaságilag nem is feltétlenül mindenhova éri meg bevezetni az AI-t, abban az esetben, ha a használata és fejlesztése túl drága.
Ennek oka a finomhangolásokhoz szükséges rengeteg adat, amelyeket rendszerezni és gyűjteni kell, illetve a betanításhoz szükséges gépi költség. Ez a tanulmány csak a gépi látást vizsgálta, más a helyzet a nyelvi modellekkel.
A GPT nyelvi modellek egyik legnagyobb előnye, hogy bár betanításukhoz nagy mennyiségű adat szükséges, egyszeri tréning után sokféle feladatban hatékonyan alkalmazhatók. A méretükhöz és komplexitásukhoz képest viszonylag alacsony költségen és gyorsan finomhangolhatók különböző specifikus feladatokra. Ez különösen igaz a kisebb, de hasonló teljesítményű modellekre, mint például a GPT-4 kistestvérei. Ezek a modellek a méretük ellenére költséghatékonyan képesek nagy pontossággal teljesíteni, miután egy adott feladatra finomhangolták őket. Ez a rugalmasság és gazdaságosság az, ami különösen vonzóvá teszi őket az iparágak széles körében.
Ahogy azonban az OpenAI és versenytársai egyre inkább lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy a legfejlettebb modelljeiket finomhangolják, az automatizáció és a folyamatautomatizáció az eddig vártnál gyorsabb ütemben fejlődhet. Figyelemmel kell kísérnünk, hogy mindez hogyan hat a gazdaságra, a munkaerőpiacra, valamint a technológiai fejlődés ütemére. Az MIT tanulmányának előrejelzései szerint a technológiai fejlődés komoly hatással lesz a gazdaságra, de ha a finomhangolás széles körben elérhetővé válik, a fejlődés akár még gyorsabb is lehet, mint amire most számítunk.
Az biztos, hogy az automatizáció és a mesterséges intelligencia nem csupán új lehetőségeket, hanem komoly felelősséget is hoz magával.
Munkalehetőségek megszűnése és újak születése
Mint látjuk az AI és az automatizálás jelentős hatással lesz a munkaerőpiacra. A Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint világszerte 85 millió munkahely szűnik meg, ugyanakkor 97 millió új munkahely jön létre. Az AI kétféleképpen befolyásolja a munkákat: teljes automatizálással, illetve kiegészítéssel. Ez nemcsak hatékonyabbá teszi a munkavégzést, hanem felszabadítja az embereket, hogy kreatívabb, összetettebb problémák megoldásával foglalkozzanak. Azok a szerepek, amelyek emberi találékonyságot és érzelmi intelligenciát igényelnek, kevésbé lesznek kiválthatók gépekkel. Ugyanakkor a manuális, ismétlődő munkák nagyobb veszélyben vannak. Azok számára viszont, akik hajlandóak együttműködni a technológiával, számos új lehetőség nyílik meg a jövő munkaerőpiacán.
Két Lehetséges Jövőkép
Mindezek alapján két lehetséges jövőképet tudunk felvázolni: egy optimistát és egy pesszimistát.
Az egyik lehetséges forgatókönyv a jövőben, hogy az AI átveszi az összes hétköznapi, unalmas munkát, így az emberek kreatív, kielégítő és végső soron jutalmazó munkákban vehetnek részt. Ez egy olyan társadalomhoz vezet, ahol mindenki boldogabb, produktívabb és gazdagabb.
A másik szerint azok, akiknek a szerepét az AI veszi át, nehezen tudnak áttérni az értékesebb munkákra, végül munkanélkülivé vagy alulfoglalkoztatottá válnak. Ez növelheti a meglévő egyenlőtlenségeket, megterhelheti a szociális támogatási rendszereket és kifejezetten rossz hatással lehet a társadalmi jólétre.
A valóság valószínűleg e két szélsőség között lesz.
Ha a vállalatok figyelembe veszik az automatizálás társadalmi hatásait, nemcsak a hatékonyságra összpontosítanak, nagyobb valószínűséggel csökkenthetők a káros hatások. Ez magában foglalja az AI és az automatizálás munkaerőkre gyakorolt hatásának felmérését, és olyan intézkedések bevezetését, amelyek segítik a munkavállalókat az átképzésben és az új, magasan képzett, emberközpontú szerepekbe való átmenetben.
Az átképzési és továbbképzési programok kezdeményezése fontos része lesz ennek.
A kormányoknak is szerepük lesz ebben, mivel felelősek olyan jogszabályok és keretek létrehozásáért, amelyek támogatják a munkavállalókat az AI-alapú gazdaságra való átállás során. Azt is figyelembe kell venni, hogy ezek a változások multifaktoriálisak, így nem tudunk előre számolni olyan gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatásokkal, amelyeket jelenleg még nem látunk.
Felkészülés a Munka Jövőjére: Hogyan alakítjuk a jövőnket a technológia árnyékában?
Természetesen mindannyiunk felelőssége, hogy milyen hatással lesz az AI a munkánkra, és hogy hogyan formáljuk végső soron az életünket. Ez nem egy passzív folyamat: proaktívan kell készülnünk az előttünk álló változásokra. Az emberi, úgynevezett „puha” készségeink – mint például a problémamegoldás, a kreatív gondolkodás, a kommunikáció – fejlesztése kulcsfontosságú, hogy felkészüljünk azokra a jövőbiztos szerepekre, amelyek hamarosan megjelennek.
Az élethosszig tartó tanulás jelentősége pedig egyre nő. Ha lépést akarunk tartani a folyamatosan átalakuló munkahelyi környezettel, elengedhetetlen, hogy nyitottak legyünk az új ismeretek és készségek elsajátítására. Ha a munkáltatók nem nyújtanak elegendő támogatást, szerencsére ma már rengeteg online tanfolyam, oktatóanyag és tanúsítvány érhető el, amelyekkel önállóan is fejleszthetjük tudásunkat.
A rugalmasság és az ellenállóképesség, vagyis az alkalmazkodóképesség kiépítése elengedhetetlen lesz a jövő munkahelyeinek kihívásai közötti navigáláshoz. Az AI térnyerése kétségtelenül számos kérdést vet fel, és aggodalomra is okot adhat, de emellett izgalmas lehetőségeket is kínál. Azok az intézkedések, amelyeket ma a vállalkozások, kormányok és egyének hoznak, meghatározzák az automatizálás munkahelyekre gyakorolt valódi hatását és szélesebb körű társadalmi hatását. Ha folyamatosan törekszünk a fejlődésre, növelhetjük az esélyeinket arra, hogy a változásokból pozitívan és eredményesen kerüljünk ki.
Mikor és hogyan történik a váltás?
Egy diákok körében végzett kérdőíves felmérés szerint a válaszadók többsége úgy véli, hogy legalább 10 év kell ahhoz, hogy az AI átvegye a jelenleg emberek által végzett munkák nagy részét. Vannak azonban, akik szerint ez a változás gyorsabban is bekövetkezhet. Egyesek 1-3 évet, mások 3-5 évet jósolnak, míg vannak olyanok is, akik úgy vélik, hogy az AI soha nem fogja úgy átvenni a munkákat, ahogyan azt ma elképzeljük.
Érdekesebb, árnyaltabb nézőpontok is megjelentek a válaszok között. Egy diák szerint például nem az AI váltja le a szoftverfejlesztők többségét, hanem a szenior mérnökök válnak 10-100-szor hatékonyabbá az AI segítségével, ezáltal a junior fejlesztők szerepe szorul háttérbe. Egy vállalkozó azt állítja, hogy bár a fizikai munkák jelentősen átalakulnak, a fehérgalléros munkák sosem fogják túllépni az 51%-os arányt, mivel az túl nagy mértékű munkanélküliséget okozna. Végül vannak, akik úgy vélik, hogy az AI iparokra gyakorolt hatása már 1-3 éven belül érzékelhető lesz, de a munkaerőpiacra gyakorolt hatása lassabb lesz, mivel az alacsony költségű, fizikai munkát még mindig olcsóbb emberekkel végeztetni.
Összességében úgy tűnik, hogy az AI bevezetése fokozatos lesz. Bár bizonyos munkakörök átalakulnak, az emberi munka teljesen nem fog eltűnni. Ehelyett az emberek inkább a gépek kezelőivé válnak, és új munkalehetőségek nyílnak meg a karbantartás, felügyelet és az AI által gyártott termékek eladásának területein. A változás tehát nem egyik napról a másikra történik, de az biztos, hogy az AI hatása már most is érzékelhető, és egyre erősebbé válik a jövőben.
Abban konszenzus van, hogy jelenleg az AI inkább támogatja az embert, mintsem kiváltaná. A jelentős piaci változásokat inkább az okozza az előrejelzések szerint, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése, a fizetési szinttől vagy az iparágtól függetlenül fogja érinteni a munkák jelentős részét. A nagyobb jövedelmű pozíciók esetében is különösen jelentős lehet az automatizálás hatása, ami eddig inkább a fizikai munkákra volt jellemző.
Pozitív hír, hogy a Mckinsey felmérései szerint az amerikai vállalatok leginkább a hatékonyságnövelésre, munkaerőköltségek csökkentésére és a termékek minőségének javítására használják az AI-t.
Minden bizonnyal a használata fokozatosan fog növekedni, ehhez oktatásokra és képzésekre egyaránt szükség lesz.
Mi lesz, ha elveszi a gép az emberek munkáját?
Bár az elkövetkező években valószínűleg még nem bízunk teljes mértékben döntéseket és önálló feladatokat az AI-ra, a technológia fejlődésével elképzelhető, hogy a munkaerőpiac jelentős átalakuláson megy keresztül, és a jelenlegi munkák nagy részét szoftverek és robotok veszik át. Ha ez bekövetkezik, elkerülhetetlen lesz egy új gazdasági és társadalmi rendszer születése. A jelenlegi, fogyasztás növekedésére épülő kapitalista rendszer nem tartható fenn, ha az automatizáció miatt megszűnik a fizetőképes kereslet. Ha az emberek elveszítik a munkájukat, és nem lesz jövedelmük, a kereslet visszaesik, ami hosszú távon a gazdasági növekedést is alááshatja, és a rendszer önmagát rombolhatja le. Ezért szükség lehet új gazdasági modellre vagy egyéb megoldásokra, mint például az alapjövedelem vagy más társadalmi védőhálók, hogy fenntartható legyen a gazdaság és a társadalom egyensúlya.
